Sziasztok Kedves
Pajtások! J
Remélem csodás
hétvégétek volt! Annyit voltatok a friss levegőn, amennyit csak lehetett. Labdáztatok,
fociztatok, ugráló köteleztetek, fogócskáztatok, virágot szedtetek,
énekeltetek, táncoltatok, tornáztatok…
Bevallom őszintén nekem
már nagyon hiányzik, hogy kimenjünk együtt az udvarra játszani, és
megkérdezzétek Vivi néni vihetünk ki labdát, vagy mikor megszeretnétek mutatni
milyen új kézfogást találtatok ki. J
Na de biztos tudjátok
már milyen ünnep közeleg?
Hát persze, hogy a
húsvét.
Elkalauzollak a tojások és a nyuszik birodalmába, és nézzük meg mire
bukkanunk, mit tudunk meg erről az ünnepről.
Akkor olvasómanók hajrá!
A húsvét
Húsvét
- a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, emellett a tavasz köszöntésével, az
élet megújulásával, a termékenységgel is szorosan összefonódik.
Mozgó ünnep,
időpontja március 22. és április 25. közti vasárnapra esik. Legismertebb jelképe a tojás. A
negyvennapos böjt után sonkát, tojást, kalácsot esznek az emberek. A csibe, a
bárány, a kacsa az újjászületést jelképezik, a nyúl valószínűleg a termékenység
jelképe.
Húsvét hétfő a locsolkodás
napja. Régen a kút vizével, vödörből locsolták a legények a lányokat (vagy a
patakban mosdatták meg őket), akik kézzel festett hímes tojásokat adtak
ajándékba, majd tánc és mulatság vette kezdetét.
Húsvéti népszokások
A népi hagyományok
szerint Húsvét ünnepe virágvasárnaptól fehérvasárnapig tart. Húsvét minden
évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség
(március 21.-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.
Barkaszentelés
A tojás mellett a barka
a leggyakoribb húsvéti jelkép. A barkát virágvasárnap a templomban
megszentelik. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik,
például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól
őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták,
gyógyító erőt tulajdonítva neki. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van.
Tojásfestés
A tojásfestés az
asszonyok, lányok dolga. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél,
zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb.
Húsvét ünnepének
étrendje is jellegzetes. Első a bárány, a zsidóság Egyiptomból való
menekülésének emlékére. Másik eledel a tojás, az élet ősi szimbóluma, mely a
kereszténységnél új tartalmat kapva, a feltámadás jelképe lett. Újabb keletű
húsvéti étel a sonka és a kalács.
Nyúl
Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A tojást tojó nyúl nevezetes eseményéhez a magyarság egy rigmust is költött, amely így szól:
„Tarka- barka kis nyulacska
Hogy lehettél ilyen csacska
Tyúk módjára fészket rakva
Tojást tojtál húsvét napra. ”
Néhány kézműves ötlet:
Tojáshéj mozaik
Kedvedre válogathatsz!
Irány a friss levegő!
Vivi néni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése